Csepel Művekről mindenkinek a Csepel kerékpár ugrik be. Azért ennél sokkal több minden készült a gyárban. Fontosabb gyártmányok amik teljesen itt vagy alkatrészeik itt készültek: Csepel traktorok, buszok (Rába, Ikarusz), motorkerékpárok (Pannónia, Csepel) és persze a Csepel kerékpár.

A Csepel Műveket Weiss Manfréd alapította. 1886-tól Weiss Manfréd Acél és Fémművek néven először konzervgyár majd a háború idejében lőszergyár volt. Az első világháború után a gyár átállt a szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek és kerékpárok készítésére. Az idő folyamán gyártottak repülőgépmotort, és még trakotorokat(V2-es, 40LE, Csepel nevű) is. A leghíresebb persze a Csepel bicaj, kezdetben még csak alkatrészeket (váz, abroncs, sárvédő, villaváll és középcsapágyház) készült itthon, a többi Ausztirából jött. Az elején még csak férfi és női típusút készítettek, '33-tól már kisgyermekeknek és árukihordóknak való modellt is. Pár évvel később 28 modellt gyártottak már. Különféle versenyek szervezésvel népszerűsítették a kerékpárjaikat.

1988-ban jött létre a Schwinn-Csepel Kerékpárgyártó Kft. Most már ugye nincs a nagy gyár, hanem több kisebb üzem, gyár, lerakat található itt.

Cím nélküli nagyobb térképen való megjelenítése

Egy barátommal elmentünk bicajjal felfedezni (amit már megbántam, de arról majd később). Előtte már kutakodtam, hogy milyen lehet a hely. Már nagyon vártam, és sajnos egy kicsit csalódnom kellett benne. Annyira nem is elhagyatott hely, igaz vannak olyan részek, épületek, amit nem használnak. Vasárnap voltunk kint, s gondolom hétköznap nagy élet lehet itt. Csepel központjában van, HÉV megálló is található kb 100 méterrel a bejárattól.

A kapun belépve jobbra indultunk el. A terület nagyon nagy, kb 2 óra alatt lehet teljesen bejárni. Annak ellenére, hogy elég sok cég van, a gyár épületei megvannak, nem nagyon nyúltak hozzá, s lehet találni elhagyatott épületet. Egyetlen új épület van, ami a Duna parton található. Bemenni nem tudtunk semelyikbe, le voltak lakatolva, az ablakokon sem tudtunk bemászni, és egy lélekkel se találkoztunk, hogy esetleg bekéretőzködjünk.

A vége felé leértünk a Dunához, ott volt egy új gyár. Attól nem messze egy csatorna amiből víz folyt a folyóba. Nem volt koszos és büdös sem volt. Tisztának látszott. És itt valahol kaphattam a defekteket. Egy ilyen kis sárga tüskés izé. Nem tudom melyik fáé lehet. El is ment a kedvem az egésztől, de a legvégén aminek nagyon megörültem, az két régi kibelezett tehervonat.

Ezután véget is ért a kis túránk. Nagy nehezen hazajutottam a defekttel.

A beköltözött cégek ellenére még azért nagyon jó kis hangulata van az egész területnek. A régi épületek, rozsdás sínek, daruk, igazán hangulatosak és jó fotótémák.

Források: csepelmuvek.hu és wikipedia